Gondos Izidor
Gondos Izidor | |
Született | Scheer Izidor 1872. április 2.[1] Pest[1] |
Elhunyt | 1930. február 2. (57 évesen)[2] Eger[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | építész |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (3/J-67-6a) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gondos Izidor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gondos Izidor, 1907-ig használt születési nevén Scheer Izidor[3] (Pest, 1872. április 2.[4] – Eger, 1930. február 2.)[5] zsidó származású magyar építőmester, műépítész.
Élete
[szerkesztés]Scheer Gottlieb vendéglős és Stein Hermin (Minna) elsőszülött fiaként született. Az állami felső építő ipariskolában szerzett építőmesteri képesítést (1889–1893), majd a bécsi műegyetemen tanult. Sok bérházat, üzletházat, de üzemépületet is tervezett.
Rendszeresen indult építészeti tervpályázatokon is: pl. 1898-ban Vágó Lászlóval és Vágó Józseffel a lipótvárosi zsinagóga pályázatán, a következő évi szűkebb pályázaton viszont már Pollák Manóval közösen vettek részt. 1902-ben Margó Ede szobrászművésszel közös munkát adtak be a Vörösmarty szobor pályázaton. Több mint két évig, 1903 és 1905 között felső építő ipariskolai évfolyamtársával Fischer Józseffel társult viszonyban dolgozott, ezalatt három bérházuk épült meg, a belvárosi Staffenberger-ház, a Piarista utca 6. szám alatt, a Finger-ház a Hajós utca 41. szám alatt, a Breuer-ház a Garibaldi utca 7. szám alatt, és három családi ház, Móry Ernőnek a Gellérthegy utca 19., Fischer feleségének Gillming Olgának, a Naphegy utca 36., Pollák Manónak a Margit utca 11. Fonyód-Bélatelepen a Sirály szálló építésére a megbízást pályázat útján nyerték el. Több pályázaton is elindultak 1903-ban, az Erzsébet királyné emlékmű, a pozsonyi posta és távírda és a pécsi városháza tervpályázatán, utóbbin 2. díjat értek el. Radnai Béla szobrászművésszel közösen 1. díjat nyertek a pozsonyi Petőfi szobor pályázaton 1904-ben. 1908-ban ismét Pollák Manóval közösen indultak a Belvárosi Takarékpénztár tervpályázatán. 1927-ben egyike volt azon kevés magyar építésznek, akik részt vettek a Nemzetek Palotája (Genf) nemzetközi pályázatán.
Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (3/J-67-6a).
Ismert épületei
[szerkesztés]- 1904–1905: Staffenberg-ház, Budapest, Piarista u. 6. (Fischer Józseffel közösen)[6][7]
- 1905: Tlach-Keil- / Finger-ház, Budapest, Hajós utca 43. (Fischer Józseffel közösen)[7][8]
- Breuer-ház, Budapest, Garibaldi utca 7. (Fischer Józseffel közösen)
- Móry-ház, Budapest, Gellérthegy utca 19. (Fischer Józseffel közösen)
- Gillming-ház, Budapest, Naphegy utca 36. (Fischer Józseffel közösen)
- Pollák-ház, Budapest, Margit utca 11. (Pollák Manóval közösen)
Tervben maradt épületek
[szerkesztés]- 1898: Lipótvárosi zsinagóga, Budapest, Szalay utca (Vágó Lászlóval és Vágó Józseffel közösen)[9]
- 1903: Erzsébet királyné budapesti emlékműve, Budapest (Fischer Józseffel közösen)[7]
- 1904: Városháza, Pécs (Fischer Józseffel közösen)[7]
- 1904: Postapalota, Pozsony (Fischer Józseffel közösen)[7]
- 1908: Petőfi szobor építészeti kiképzése, Pozsony (Fischer Józseffel és Radnai Béla szobrászművésszel közösen)[7]
- 1908: Belvárosi Takarékpénztár, Budapest, Ferenciek tere (Pollák Manóval közösen)
- 1927: Nemzetek Palotája, Genf
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Pesti neológ izraelita hitközség születési anyakönyve 439/1872. folyószáma
- ↑ a b Egri állami halotti anyakönyv 42/1930. folyószáma
- ↑ A Belügyminisztérium 1907. évi 54398. sz. rendelete. MNL-OL 30794. mikrofilm 545. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1907. év 53. oldal 1. sor.
- ↑ Születése bejegyezve a pesti neológ izraelita hitközség születési anyakönyve 439/1872. folyószáma alatt.
- ↑ Halálesete bejegyezve az egri állami halotti akv. 42/1930. folyószáma alatt.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=piarista-u-6&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ a b c d e f Gerle, i. m., 48. o.
- ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=hajos-u-43&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
- ↑ Gerle, i. m., 204. o.
Források
[szerkesztés]- Láthatatlan óvás: Scheer Izidor Archiválva 2016. október 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Magyar Építőművészet
- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5